Érdekességek 

Gomba az új szuperélelmiszer

A népszerű sajtóanyagok, wellness és egészség megőrzéssel foglalkozó média néhány élelmiszert, élelmiszer csoportot a “szuperélelmiszer” (superfood) jelzővel illet. Ennek a trendnek természetesen vannak táplálkozástudományi alapjai, de mint ahogy azt már megszokhattuk, ezek az elemzések igen gyakran túlzóak. Jelenleg a szuperélelmiszerek közé a következőket sorolják: az olívaolaj, a vörösbor, a halhús, a zöldségek, gyümölcsök többsége és a szója.Most több, párhuzamosan futó és egybehangzó kutatás alapján a szuperélelmiszerek közé emelték a termesztett csiperkegomba (Agaricus bisporus) különböző változatait, a fehér és barna csiperkét, a portobello-t. A kutatások eredményei alapján jogos ez a megtisztelő cím, hiszen a csiperkegomba számos olyan pozitív tulajdonságot mutat, ami jótékonyan hat az emberi egészségre. Olyan biológiailag aktív anyagok kimutatás történt meg az elmúlt években, ami segítheti a rákos megbetegedések és a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelmet.

A Beckman Research Institute, a City of Hope A Duarte, California megállapította, hogy a csiperke olyan anyagokat tartalmaz, ami csökkenti az ösztrogén szintet megemelő aromatáz enzim aktivitását. A szervezet túlzott ösztrogén termelése bizonyítottan megnöveli a mellrák kockázatát. A kísérletek első szakaszában hét különböző növény, a hagyma, zeller, sárgarépa, paprika, brokkoli, spenót és a csiperke volt a vizsgálatok alapja. A legnagyobb mennyiségű aromatáz inhibítort a fehér csiperkében találták meg. A kísérletek második szakaszában különböző gombafajokat vettek górcső alá: portobello, shiitake, barna csiperke, laskagomba, enoki, júdásfüle gomba, rókagomba és a fehér csiperke. Az eredmények alapján a fehér csiperkében találták meg a legnagyobb mennyiségben az aromatáz inhibítort. A City of Hope Egészségügyi Központ kutatásaiban a csiperke és a prosztatarák kialakulásának összefüggését vizsgálták. Megállapították, hogy a csiperkében megtalálható két olyan anyag, ami két, a prosztatrák kialakulásával összefüggésbe hozható enzim, a szeroid-5-alfa-reduktáz és a aromatáz működését gátolja. Pennsylvania Állami Egyetemen, Robert Beelman professzor vezetésével kutatók a gombákban az L-ergothionein jelenlétété vizsgálták. Az L-ergothionein egy nagyon erős antioxidáns. Korábban úgy vélték, hogy ennek az anyagnak a csirkemáj és a búzacsíra a legjobb forrása. Kiderült, hogy a gombákban több L-ergothionein van. A shiitake, maitake gombákban és a laskagombában található a legtöbb. A csiperkegombában is négyszer több van, mint a csirkemájban, és tizenkétszer több, mint a búzacsírában. Az L-ergothionein nem károsodik főzés hatására sem, ami így nem korlátozza az ételek elkészítésének változatosságát. Több kísérlet utalt arra, hogy a gombák rendszeres fogyasztása, mint a koleszterin szegény étrend egyik kiváló alkotója alkalmas lehet a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. A fehér csiperkében jelentős mennyiségű lovasztatin nevű anyagot találtak, ami aktívan gátolja a koleszterin szintézist végző enzim működését. A szervezetben megfelelő mennyiségben jelen lévő szelén nélkülözhetetlen az immunrendszer fiziológiás működéséhez, sőt a legutóbbi kutatási eredmények rámutattak a nyomelem rákmegelőző hatására is. A csiperkegomba jelentős szelénforrás. A szelén bevitele azért vált nagy jelentőségűvé az elmúlt években, mert számos ország, pl. az Egyesült Királyság lakóinak többsége krónikus szelén hiányban szenved. A gombák többsége kiváló forrása továbbá a riboflavinnak, káliumnak, réznek, thiaminnak, niacinnak és folsavnak. Ezek alapján joggal kerültek fel a szuperélelmiszerek közé a gombák és népszerűsége miatt kifejezetten a csiperke.

Gyógyhatású gombák

A gombák számos biológiailag aktív anyagcsereterméket szintetizálnak amelyeknek egy része az emberi egészségre káros (toxinok), más része azonban hasznos is lehet. Mint ahogyan ismerünk gyógynövényeket, ugyanúgy gyógyító gombák is léteznek.


A gombáknak több csoportja termel gyógyhatású anyagokat. Ezek közül szélesebb körben ismertek az antibiotikum termelő mikroszkopikus penészgombák (pl. Penicillium). Igen fontos gyógyszereket állítanak elő a tömlősgombák közé tartozó növényi parazita anyarozs (Claviceps purpurea) rozskalászon kifejlődött fekete szkleróciumaiból (varjúköröm), ami több, mint száz biológiailag aktív vegyületet, elsősorban alkaloidokat tartalmaz.

A gomba hatóanyagainak egyrésze simaizom összehúzó hatású. Ezeket elsősorban a centrális és perifériális vérzések csillapítására és a szülészeti gyakorlatban méhösszehúzó hatása miatt alkalmazzák. További jelentősége van a migrén és a Parkinson-kór kezelésében is. Újabban azonban egyre több nagygombából is terápiás célra alkalmas hatóanyagok sorát mutatták ki.

Hatásuk alapján a következő csoportokat emelhetjük ki néhány példával:

  • Antibiotikum termelő nagygombák:
    gyűrűs fülőke (Oudemansiella mucida)
    tobozfülőke (Strobilurus tenacellus)
    egyes laskagomba fajok (Pleurotus spp.)
    sárguló csiperke (Agaricus xanthodermus)
    szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis)
     

  • A keringési betegségek ellen alkalmazható gombák:
    shiitake (Lentinula edodes)
    késői laskagomba (Pleurotus ostreatus)
    téli fülőke (Flammulina velutipes)
    bükkfa-tapló (Fomes fomentarius)
    pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum).
     

  • Immunstimuláns és rák ellen ható gombák:
    óriás pöfeteg (Calvatia gigantea)
    ízletes vargánya (Boletus edulis)
    barna gyűrűstinóru (Suillus luteus)
    téli fülőke (Flammulina velutipes)
    hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune)
    pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
    lepketapló (Trametes versicolor) és sok más taplógomba.
    shiitake (Lentinula edodes)
     

  • Koleszterinszint csökkentő hatású gombák:
    késői laskagomba (Pleurotus ostreatus)
    pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
    shiitake (Lentinus edodes)

 

 

 


   
   

Köszöntjük weblapunkon!